Jóga napló

Sziasztok!!!!!! Juhhhhuuuuu!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! Túl vagyok rajta, itt van mellettem a bizonyítvány…:)

Szeretném mindenkinek megköszönni, hogy támogatott, bíztatott, szeretett, és olvasta a blogomat hihhi!

Ha vissza gondolok, hogy hogyan is indultam el ezen az úton, azt hiszem, nem fér hozzá kétség, hogy amikor Anya először elvitt engem ritmikus sportgimnasztikára óvodás koromban, ott kezdődöt…. Aztán Apa minden reggel úgy keltett mikor mentünk iskolába, hogy „nyújti nyújti nyújti” fogta a derekam, és konkrétan egy hidat csinálva ébredtem fel. Ha nem sérül le a térdem, talán tornász lettem volna, de nem úgy alakult, mégis javamra vált az a bő 10 év RSG: most kamatoztatom.

Évekkel később Csilla barátnőm - és kozmetikusom:) - annyit mesélt a Bikram jógáról a Rózsadomb centerben, hogy muszáj voltam elmenni vele és kipróbálni 2007 áprilisában. Első órát Zsuzsi tartotta. Hát igen.. Beletörött a bicskám pár hónapig ebbe a jógafajtába. Zsuzsi, Tamás viszont mindig odafigyelt rám, és egészen egyszerűen a Hot jóga szerelmese lettem.

Köszönöm hát a fentieknek, hogy erre az útra tereltek, nagyon hálás vagyok! Még sokat kell fejlődnöm a jóga gyakorlásában, és sok mindent kell még tanulnom. Tállay doktor azt mondta a Sport korházban nyáron, hogy a térdem csak egy nagyműtéttel lehetne stabillá varázsolni, mivel degeneratív lapos térdkalácsaim vannak... Hát bízom benne hogy stabil lesz ez műtét nélkül is:) Harcolok továbbra is a Lock the knee-ért ;) Remélem, jó tanár leszek, mert azt tudom, hogy a hét év alatt ahány Bikram jóga tanárral találkoztam, mindegyik tanított nekem valamit. Zsuzsi, Tamás, Zseszti, Ancsa, Andi barátnőm, és még sorolhatnám kinek a hangja égett bele az emlékeimbe. Bízom benne, hogy tőlem is sokan fognak majd minél több részletet eltanulni! Ez a hihetetlen utazás hamarosan véget ér Los Angelesben, de otthon folytatódik.

Mindenki nagyon hiányzik! A tesóm és szülők legjobban, de természetesen az egész család, és barátok, mindenkinek tudom nem tudtam állandóan részletesen válaszolni vagy egyáltalán válaszolni, bocsánat ezért, de annyiszor éreztettétek a szeretetet és hogy hiányzom és tartottátok bennem a lelket, hogy alig várom hogy megölelgesselek benneteket!

Most megyünk a vacsorára, aztán elvileg mulatság és tánc. Aztán délután 3kor felszáll a gépem itt az Angyalok városában, nálatok akkor vasárnap éjfél lesz, gondoljatok még rám, hogy szerencsés utam legyen! ;) Otthoni idő szerint november 18-án hétfőn délután landolok a tervek szerint. Anyáékhoz egy-két napra bekuckózok, már megbeszéltem velük hihhi, rám fér a pihi. Pénteken este nálam a lakásban esetleg összejövetel, akinek van kedve, szívesen látom a Sasad ligetben. Szeretlek titeket!!!!! A lenti verset hallottam itt a tréningen a legtöbbet, nagyon szép és igaz, most ezzel búcsúzom. Sok csók és ölelés! Idill

Oriah Hegyi Álmodó öreg indián verse

Nem érdekel, hogy miből élsz. Azt akarom tudni, hogy mire vágysz, és hogy mersz-e találkozni szíved vágyakozásával.

Nem érdekel, hogy hány éves vagy. Azt akarom tudni, megkockáztatod-e, hogy bolondnak nézzenek a szerelmed miatt, az álmaidért, vagy azért a kalandért, hogy igazán élj.

Nem érdekel, hogy milyen bolygóid állnak együtt a holddal. Azt akarom tudni, hogy megérintetted-e szomorúságod középpontját, hogy sebet ejtett-e már valaha rajtad árulás az életben, és hogy további fájdalmaktól való félelmedben visszahúzódtál-e már.

Azt akarom tudni, hogy együtt tudsz-e lenni fájdalommal, az enyémmel vagy a tieddel, hogy vadul tudsz-e táncolni, és hagyni, hogy az eksztázis megtöltsön az ujjad hegyéig anélkül, hogy óvatosságra intenél, vagy arra, hogy legyünk realisták, vagy emlékezzünk az emberi lét korlátaira.

Nem érdekel, hogy a történet, amit mesélsz igaz-e. Azt akarom tudni, hogy tudsz-e csalódást okozni valakinek, hogy igaz legyél önmagadhoz, hogy el tudod-e viselni az árulás vádját azért, hogy ne áruld el saját lelkedet.

Azt akarom tudni, hogy látod-e a szépet, még akkor is, ha az nem mindennap szép, és hogy isten jelenlétéből ered-e az életed.

Azt akarom tudni, hogy együtt tudsz-e élni a kudarccal, az enyémmel vagy a tiéddel, és mégis megállni a tó partján és azt kiáltani az ezüst holdnak, hogy „Igen!”.

Nem érdekel, hogy hol élsz, vagy hogy mennyit keresel. Azt akarom tudni, hogy fel tudsz-e kelni egy szomorúsággal és kétségbeeséssel teli éjszaka után, fáradtan és csontjaidig összetörten és ellátni a gyerekeket?

Nem érdekel, hogy ki vagy, és hogy jutottál ide. Azt akarom tudni, hogy állsz-e velem a tűz középpontjában anélkül, hogy visszariadnál.

Nem érdekel, hogy hol, mit és kivel tanultál. Azt akarom tudni, hogy mi tart meg belülről, amikor minden egyéb már összeomlott.

Azt akarom tudni, hogy tudsz-e egyedül lenni saját magaddal, és hogy igazán szeretsz-e magaddal lenni az üres pillanatokban.

NAMASTE

Bevégeztetik. Mit is mondhatnék, úgy néz ki, jóga tanár leszek... Egy „munkanapunk” van hátra, most csütörtök este van.

A nyolcadik hetünk hétvégéje nagyon mozgalmasan telt. Tiszta zizi voltam, azt se tudtam hova kapjak, mivel az a hétvége volt az, amikor még el tudok menni ide-oda. Kerestem fodrászt, úgyhogy most szombaton megyek hullámosra száríttatni a diplomaosztó előtt (55 dollár ejjj). Elbúcsúztam Santa Monicatól, ahol már kamatoztattam, hogy bikram tanár vagyok: a Lulu Lemonban méregdrága melegítőt vettem magamnak, 30 dollárral kevesebbet kellett fizetnem, csak felmutattam a nyakamban lógó igazolványt. Szombat este elmentünk vacsizni meg egy clubba páran, ezt kihagyhattam volna, mert sok pénz ment el rá, fáradt voltam, és inni sem ittam a többikkel, de végül is utolsó szabad szombat volt, és legalább ezt is láttam –páran jól berúgtak hehhe-. Vasárnap reggel tiszta káosz és egy órás mérlegelés és tanácskozás után úgy döntöttem, hogy befizetek és elmegyek egyedül az Universal Studioba. Több helyre hívtak, mindenki szétszéledt, de aztán volt, aki rábeszélt, hogy ezt ne hagyjam ki, és nagyon boldog voltam, hogy emellett döntöttem. Mivel ide is drága a belépő nem tudtam elcsalni senkit, meg van, aki marad még egy hetet - jönnek rokonai -, és velük megy el megnézni, egy szónak is száz a vége: az Universal Studios szenzációs! Háromnegyed napom volt ott, de még így is maradt olyan, ahova nem tudtam bemenni. Voltam a Lila akác közben, a Jurassic Parkban, a Múmia hullámvasúton, King kong felborította a buszunkat, Shrek 4D színház, Bates Motel a Pszicho ház, a Cápa majdnem elkapott egy tó mellett ahogy elhaladtunk, voltam a Vissza a jövőben helyszínein, és még oldalakon keresztül mesélhetném és sorolhatnám: imádtam! Ha még maradnék, egyszer biztos visszamennék.

De ami a lényeg: a kilencedik hét, s a jóga, és a Bikram family… Hétfőn két hét késéssel megjött, aminek meg kell. Nincs is ezzel baj, engem ez sosem szokott zavarni, és legalább nem marad ki. Ellenben én olyan készen voltam két napon keresztül a jógaórákon, hogy nem hittem el. Ugyebár hajtom magam a pódium előtt két hete, és lehet amiatt is, de állandóan elfogyott az erőm. Csillagokat láttam, a fülem eldugult, éreztem, hogy a vérnyomásom felmegy, többször az ajkamba haraptam erősen, hogy ne ájuljak el. És mint egy ló annyit izzadtam, a testem hetek óta tartotta a vizet, nah most asszem kijött, sovány is vagyok. Narancs- citrom - méz - só - forró víz koktélokat kevertem magamnak, és azt ittam a jógán, hogy bírjam. Most már túl vagyok rajta, jelentem túléltem! Egyszer Bikram velünk jógázott, mert egy mexikói énekes sztár Nacho Cano tartotta az órát, hát nem nagyon bírta az öreg hehhe. Bezzeg az éjjeli filmnézést azt bírja, arról nem szokott le. Megint tartott órát Tricia, hm amikor előtte álltam és üvöltötte hogy TEACHERS!!!!!!! azért borsózott a hátam, jó érzés volt nagyon, ez a csaj nagyon el tud ragadni, mindenki imádja.

A diplomaosztós demonstráció csapat mai nap úgy néz ki véglegessé vált, és sajnos nem változott. Bikram még nem is látta őket, Rajashree ma rájuk nézett, de mindenkit bent hagyott. Az egyik lány, akinek gazdag a papája, és összejött az egyik pasi tanárunkkal, kiment Bikramhoz előadáson, hogy javítsa ki az álló spárgáját. Bikram húzta, vonta, mondta neki, hogy csináljon és mit, de szegény lánynak nem sikerült, aztán elzavarta, hogy ettől ő még nagyon messze van – mégis bent maradt a demo csapatban -. Szomorú vagyok, hogy olyanok is lesznek benne, akiknél ügyesebb vagyok, de biztos így kellett lennie. Ők minden óra után gyakorolnak, és a szombat délelőttjük is ezzel fog elmenni, de szerintem megéri.

Hogy érzem most magam itt a végén? Számolok vissza… Nem tart itt semmilyen álom –állásajánlat hehhe, nem találtam meg életem párját itt, és nem minden úgy alakult, ahogy szerettem volna. De nagyon büszke vagyok, mert fejlődtem, és sosem adtam fel, egyszer sem mentem ki az óráról, mindig küzdöttem hogy a legjobbat hozzam ki magamból. Vannak itt olyanok, akik például a második anatómia vizsgán is megbuktak, és nem diplomázhatnak. Van olyan, aki a dialógust nem tudta megtanulni és nem kapja meg a bizonyítványt. A tanulás, kemény kiképzés, fizikai és érzelmi megterhelés, valamint a kapcsolatteremtés területein jól vizsgáztam. Magam miatt vagyok itt, és azt hiszem ez a része sikeres volt. Minden most kezdődik el hehhe. Igyekszem a helyes úton maradni, és folytatni, amit elkezdtem, még ha kicsit el is vagyok most szontyolodva. Minden okkal történik, és ezt nem fogom elfelejteni. Reszkessetek, mert hamarosan érkezem! Szombaton igyekszem utoljára jelentkezni, reméljük, már mint Bikram jóga tanár. Sok puszi addig is!

Nyolcadik hét: done. Mindegyik nehéz volt a maga módján, de talán ez a legnehezebb. Minden nap 4-5 óra alvás, általában végeláthatatlan és kissé unalmas előadások déltől négyig majd este kilenctől éjfélig ugyanazokon az irtó kényelmetlen székeken. Az emberek egyre feszültebbek, többen rebesgetik, hogy mennének már haza. Tudjátok ugyanaz a napi rutin, ugyanaz a kaja, semmit sem szabad, csak amit ők mondanak. Nem mehetsz ki pisilni, nem hozhatsz semmilyen elektronikai cikket a 2. emeletre, jóga és forróság napi kétszer, és ezek után Bikram simán betesz nekünk mg egy két és fél órás katasztrófa filmet… A termet lehűtik a film nézés idejére, szétfagyunk, és ha elalszunk: felrúgnak szó szerint, járkálnak körbe és nézik, hogy figyeled-e a vásznat.. Hogy mindezt hogy élem meg? Pipán. Még sírni egyszer sem sírtam mióta itt vagyunk, csak puffogok.. Hehhe azt is csak a filmek miatt, amiknek nem látom értelmét. Főleg én, aki a bekómálás egyik mestere vagyok… Mindig viszek le kispárnát s azon aggódom, hogy elveszik.. De fedezzük egymást, így még nem volt para, de 20-30 percenként így is úgy is fel kell kelni, mert jönnek ellenőrizni és ez nagyon kifacsaró. Néznék én hajnalig filmet, de ezek amiket nézetnek velünk.. Te jó ég!:)

Az egyetlen fő örömem a jóga még mindig, most minden nap Bikram tartotta a délutánit és mindig előtte álltam, nagyon jól megy, s ennek örülök nagyon. Most is jönnek hozzám emberek, hogy milyen ügyes vagyok, ma például megkért egy lány hogy álljak mellé, mert ő mindig csak néz engem, hogy milyen energiám van, és bárcsak neki is ennyi lenne:) Ez azért nagyon megdobogtatja a szívem:) Ma mondjuk megijedtem mert elkezdett fogyni az erőm.. Reggel orrvérzéssel ébredtem, és fájt a gyomrom, plusz kimentem wcre de pisilni nem tudtam. Most már jobban vagyok, ettem ma sokat, remélem holnapra kutya bajom. Jah igen diétázom: grill husi, sali, kevés rozskenyér, ritkán ananász, görögdinnye reggelire meg kása, fehérjéből tojásrántotta:) De nyugalom: eszem ezekből bőven. A menstruációm szépen kimaradt ehhhh.

A héten szinte állandóan Bikrammal voltunk, mondják is hogy 10 éve egy tréningen sem vett ennyit részt, úgyhogy nagyon szerencsések lehetünk. Hozzám annyit szólt a héten jógán, hogy guggoljak bele a toe stand poseba kéz nélkül – ez egy haladó póz már -, illetve  a kobránál kérdezte, hogy mért jön szét a sarkam, de azonnal korrigáltam. Másokkal ahogy beszél huhhuuu kihullik egyesek haja, szó szerint mindennek elhord ha valamit rosszul csinálsz, ordít nagyon kemény.

Úgyhogy röviden ennyi van velem. Ha le kellene írni egy papírra hogy mi szól amellett, hogy haza menjek, és miért jó itt lenni, akkor a haza nyer:) Persze már most érzem, hogy sokan nagyon- nagyon fognak hiányozni, akikkel lehet soha többé nem találkozom, és biztos elérzékenyülök a véghajrában, ahogy mindenki. Életem talán legérdekesebb élménye ez… Annyira összetett, majd otthon fog leülepedni azt hiszem. Kedden lesz a 90. edzés! OMG! A hétvégén még egy nagy bomolás lesz, mert a jövő hétvégénk már nem szabad, ez lesz az utolsó…. Gyönyörű Kalifornia! Visszajövök, ígérem:) Kérlek drukkoljatok, hogy ne betegedjek le itt a végén… A lelki dolgokat azt hiszem megoldom, ha eddig sikerült..:) Nagyon hiányoztok! Hiába nincs otthon sanyarú sorsom, a világ egyik legszerencsésebb embere vagyok amilyen családom, barátaim vannak:) Csoda hát hogy honvágyam van hihhi? Nah meg a kis önállóságom.. Csak én meg Rubi.. Hehh:) Hamarosan találkozunk. ;) Jók legyetek! Csókok, Idill

Bikram Choudhury a világszerte népszerű hot jóga: a bikram jóga megalapítója rövid életrajza:

1946. február 10-én született Kalkuttában. Két testvére meghalt az Indián végigsöprő himlőjárványban, ezek után egy öreg guru felkarolta a nehéz sorsú bengáli gyermekeket, és megismertette őt a jógával.

Későbbiekben találkozott Bishnu Charan Ghoshal, aki Paramahansa Yogananda (a máig legnépszerűbb jógakönyv: az Egy jógi önéletrajza szerzője) testvére és tanítványa volt. Neki feltűnt a Bikram fiúcska vakmerősége és jógatudománya, így tanítványául fogadta őt. Bishnu Ghosh orvos volt és mérnök, professzor és atléta, költő, filozófus és ügyvéd egy személyben.. Ő volt az első, aki tudományosan dokumentálta a jóga gyógyító hatását, bebizonyítva ezzel a világnak, hogy a hatha jóga javítja az ember mentális és fizikális állapotát egyaránt. Bishnu Ghosh módszerei működtek, olyannyira, hogy Bikram 13 évesen megnyerte az Indiai Jógabajnokságot és ezzel ő lett a valaha élt legfiatalabb jógi, aki hazavitte ezt a címet - ezt a bravúrt a következő két évben is megismételte -.

Idővel a jóga mellett futni kezdett, és a súlyemelés rekordjait is ostrom alá vette. Egy napon azonban edzés közben egy hatalmas súly „porrá zúzta” a térdét - ekkor még csak 18 éves volt -. Az orvosok azt mondták, hogy soha többé nem fog tudni járni. Ekkor teljes elkeseredésében – a halál gondolatának ellenállva – visszatért mesteréhez, aki „megmentette az életét”. Bishnu Ghosh minden egyes betegének személyre szóló étrendet és jógagyakorlatokat írt elő. Hat hónap alatt sikerült újra talpra állítania Bikramot, ami egy valódi csoda volt. Ekkor gondolt először egy olyan rendszer kidolgozására, amellyel csoportosan tanítaná az Asanák (gyakorlatok) helyes végrehajtását, azok sorrendjét, a betegség jellegétől függetlenül. Így sokkal több emberhez juthat el a jóga gyógyító ereje.

Bikram kifejlesztette és elkezdte alkalmazni a 26 gyakorlatból álló sorozatot, amit ma Bikram jógának nevezünk. Nem sokkal később Shirley MacLaine hollywoodi színésznő hatására arra a megállapításra jutott, hogy életének fontos feladata eljuttatni és elterjeszteni India évszázadokon átívelő bölcsességét a tengeren túlra.

Bikram 1973-ban érkezett az Amerikai Egyesült Államokba az akkori elnök, Richard Nixon meghívására: zöld kártyát kapott az elnöktől, mivel kigyógyította őt egy súlyos mozgásszervi betegségből. Los Angelesben nyitotta meg első stúdióját, és gyorsan a legkeresettebb jógaoktatók egyikévé vált Nyugaton. Özönlöttek hozzá a hírességek, sportolók és sokan mások. Azóta több ezer tanítványát gyógyította meg iskolájában Beverly Hills-ben, és szerte a világon emberek millióihoz juttatta el a Bikram jógát és annak jótékony hatását. 

Michael Jackson, Matthew McConaughey, Ashton Kutcher, David Beckham, Robert Downey Jr., Madonna, Jennifer Aniston, Robbie Williams, Jenny McCarthy, Lady Gaga, George Clooney, Harry herceg, Michael Douglas és édesapja, és még sorolhatnánk kik voltak/ illetve mai napig a tanítványai.

Mindannyiunk számára vonzó, akár exkluzív tulajdonsága a Bikram jógaóráknak, hogy trénereik személyesen Bikram Choudhury tanítványai. Magyarországon is olyan elkötelezett jógaoktatókkal találkozhatsz, akik szívügyüknek tartották, hogy kiutazzanak Los Angelesbe, ahol a karizmatikus személyiségű Bikramtól sajátították el a jóga mesterségét. Ezt a jógafajtát kizárólag ilyen tanárok taníthatják. Mivel Bikram 68 éves már, nem lehet tudni, még meddig oktat személyesen. Így mindenképp szerencsésnek mondhatom magam, hogy ebben még részt vehettem.

A képen Tricia Donegan: Lady Gaga joga tanára, aki tartott nekünk egy edzést juhhu nem semmi a nő!

Jelentem: Én végeztem…………. Mindegyikből lefeleltem, az utolsóból pénteken. Ezt is megértük:) most már lazítunk. A hetedik hét olyan izgalmakkal telt, mint a reptéri lövöldözés pl.: az ablakból néztem a káoszt az utakon, a szállodát ellepték az utasok, akiknek törölték a járatát.

Aztán amire vártam, bejelentették, hogy lehet jelentkezni demonstrálónak a diplomaosztóra. (minden gyakorlatból rövid bemutatót tart több újonc majd november 16án). Úgy kezdődött a felhívás, hogy azoknak fel kellett írnia magukat alapból, akiket Bikram valaha is jógán kijavított. Ők többnyire akik mindig elöl állnak jógán, mindig a központban vannak. Hétfő reggeli jóga után ott kellett maradni annak, aki ezen szívesen részt venne. Teljes nyugalommal vártam, hogy mi lesz, és bíztam benne, hogy bekerülök. Ha ez az utsó két hétben több jógát jelentene, egyáltalán nem bánnám, inkább nem is mennék sehova a szabadidőmben sem. Azt hiszem, aki ismeri ahogy jógázom, tudja, hogy talán egyetlen félszem a nyújtott térd, konkrétan két gyakorlat a 26ból, a többi könnyedebb számomra. Természetesen az előző heteimben leginkább erre a két gyakorlatra (álló fej-térd tartás és álló spárga) összpontosítottam.

Nagyon sokan ott maradtak, hogy megmérettessék magukat a „miért ne” alapon. Két tanár jött, hogy kiválogat minket: Mirna és Adam, ők 3 éve végezték a tréninget. (azt hittem lesz Emmy, több tanár…) Fiú – lány fele-fele arány a főcél a színpadon, hát mint tudjuk, a lányok túlerőben vannak, de semmi gond. Rögtön a fej- térd tartással kellett kezdeni, a legnagyobb parámmal:) Lényeg a lényeg: háromszor szortíroztak, és egyre kerültem be a szűkebb körbe. Háromszor egymás után ugyanaz a póz, ugyanazon a lábon…. A harmadiknál az volt a feladat, hogy meg se szólalnak, tartsam, amíg bírom. Annyira szerettem volna, hogy ki is tartottam:) Majd 30an maradtunk, és kérték az álló spárgát. Fellélegeztem, hogy túl vagyok a nehezén, ez már könnyebben megy nekem.. Van egy nálam másfél fejjel magasabb lány, akit ezen őszi tréning arcának is nevezhetnénk hahha, mindig elöl, mindig jelentkezik, mindig demonstrál, stb. Beálltam mögé. Belementem a pózba, és itt is azt kérték: tartsuk, amíg bírjuk. Elég nyugalomban kifeszülve tartottam is jó darabig, mikor a lány kiesett előttem a pózból. Én még egy darabig tartottam, majd elhullottam. Rögtön ezután mondták, hogy vége, majd Mirna odaszaladt pár emberhez, - köztük hozzám is - hogy sorry. Az előttem állót viszont bent hagyták……... Teljesen lefagytam, hátramentem leülni. Ezután még a hátrahajlítást kérték a többiektől, amiben én már nem vehettem részt. Talán egy vagy max két ember tudott úgy hátra hajolni, ahogy én tudok… Hm.

Én vagyok a hibás tudom, mert első sorban kellett volna állnom, hogy lássam magam a tükörben: nem ezt tettem. Ha ki is esik előttem valaki, akkor sem szabad kiesnem: mégis megzavart. Valahogy akkor sem éreztem igazságosnak az egészet, így nagyon elkeseredtem. Ez a szomorúság az egész hetem megkoronázta. Elhatároztam: ezentúl legelöl Bikram előtt középen jógázom. Mivel a héten egyszer tartott jógát össz-vissz, így erre csak egyszer volt alkalmam. Úgy voltam vele, ha nem vagyok jó, legalább halljam tőle, ordítsa le nyugodtan a fejem, erre úgyse nagyon lesz valószínű az életben többé lehetőségem a tréning után. Egyszer szólt hozzám az óra elején a félhold második sorozatában, hogy ha hátra is előre is ennyire tudok hajolni, akkor oldalra is menjek le derékszögben, úgyhogy nagylevegő, és belementem, majd annyit mondott beautiful:)

Szombat reggeli órán azt mondták, maradjanak a demonstráló jelöltek, és óra után majd még mondanak pár nevet. Nah óra után a fülem is ketté állt, amikor meghallottam , hogy olyan neveket mondanak, akinek az apukája nem tudom melyik studio tulaja, aki hajnalig Bikrammal filmet nézett, meg aki ott pedálozott folyton az előadásokon az első sorban, de jógázni igazából alap szinten tudnak csak. Majd megkérdeztem, ott maradhatok-e nézni mit csinálnak, de nem engedték. Hm. Szerintem tudjátok, mit érzek. Azt hittem jógaórákon fogják nézni majd, ki mennyire jó, de nem. Azt hittem Emmy Cleaves fog válogatni pl., de nem. Azt hittem megnéznek többféle gyakorlatban - hajlékonyság, nyújtott térd, egyensúly, kitartás -, de nem. El vagyok keseredve, de nem azért mert én nem kerülök be. Ha nem vagyok ilyenre kész, nem ez van megírva, rendben van, elfogadom. De hogy meg sem nézték rendesen, hogy mit tudok, és olyanoknak adnak esélyt szinte csak, aki pl. az egyik tanár barátnője, a másik meg a másik tanár barátja, a harmadiknak meg van egy apukája, a negyedik meg…. Ez elszomorít. Már említettem, hogy vannak itt bajnokok is, ők természetesen elsöprő egyéniségek, és ott a helyük. A többiből mit fognak kihozni, nem tudom, de azért gondolom/ remélem, összekaparnak egy becsületes demonstráló csapatot.

Csütörtök este volt a Halloween bulink. Míg otthon mások a temetőbe mennek, mécsest gyújtanak - és nekem is nyomta a lelkem tavalyról egy-két szomorú emlék ugyebár-, addig itt az a cél, hogy minél nagyobbat bulizzanak minél morbidabb dolgokba beöltözve. A hátam közepére sem kívántam a mulatságot, de végül jól sikerült. Én kaptam ajándékba egy villogó fejdíszt, és táncoltunk -valamint láthattuk ismét Bikramot ropni -. A kaja pocsék volt amit itt adtak, de a társaság 10 pontos.

Az a tervem, hogy ebben az utolsó két hétben jobban oda figyelek az étrendemre, szétjógázom magam, és elmegyek még ahova csak tudok itt Kaliforniában. Szombaton autót béreltünk páran, és elmentünk Malibuba. Szép a part, a hegyoldalban villák, de egy hírességet sem láttunk, és a centruma sem nagy szám. Szombat este a szokásos különbuszos csapattal pedig nekivágtunk az éjszakának. Juhhu hát lehet sose fogok megváltozni tényleg, mert nagyon élveztem:)))). Az Universal cityt vettük be, és elég jó kis este volt, széttáncoltuk a lábunkat, és végre ittunk egy-két italt is, mindenki kivétel nélkül!! Hihhi:)

Vasárnap a bérelt autóval elmentünk a Hollywood felirathoz. Az idő itt még mindig csodás, és ha elcsépelt, ha nem, szerintem ezt nem érdemes kihagyni, örülök, hogy végre eljutottam a közelébe. A délutánt ismét Hollywood bulvardon töltöttem, és az összes szuvenír boltot bejártam, mindenhol vettem valamit hehhe. Ettől még jobb a kedv!:)

 Úgyhogy így állunk. Az egyik szemem sír, a másik nevet az itt történtek miatt… 2 hét múlva…... NAMASTE.